Monday 9 September 2013

It's A Trap


1 comment:

Anonymous said...

Mintha már jártunk volna itt valamikor: évtizedekkel ezelőtt is és a mester fotóin is. A helyín összetevői és annak elrendeződései egy teljes életvilágot bontanak ki: a szimmetrikusan az ágy közepére helyezett baba (hajasbaba, nem akármilyen), az előkelőségre hajazó üvegszirmú csillár,a csipkefüggöny, a szobabelső homályából felvillanó kombinált szekrény sarka - a valamikori elmaradhatatlan lakberendezési kellékek, melyek ügyetlen merészséggel próbáltak egy kispolgári miliőt teremteni egy arra teljesen alkalmatlan világban. És persze, a baba mögött a homályban a világiság kellékeit finoman a transzcendens felé billentő tárgy: egy feszület... A melegen archaizáló barna tónust egy mézsárga csík szabja ketté: a barna álomszerűséget és ódon hangulatot egy friss napfényes, már-már kacér kanyarulattal. A ragyogó sárga szalag nagyon is evilági, praktikus célokat szolgál, és ugyancsak a múlt relikviái közé tartozik, de íme, hasznossága újrafelfedezőben van. A mézre asszociálni sem volt nagy elrugaszkodás: a kecses, légies tárgy prózai nevén ugyanis: légyfogó. (Halljuk ugye a zümmögést álomba ringató, meleg nyári délutánokon?)